Az anyag azon képességét, hogy ellenáll a deformációnak vagy tönkremenetelnek külső erők hatására, mechanikai tulajdonságainak nevezzük. Ide tartozik a szilárdság, a plaszticitás, a rugalmasság, a ridegség, a törési szívósság és a keménység. A vállalatok jellemzően mechanikai tulajdonságvizsgálatokat, valamint fizikai és kémiai vizsgálatokat végeznek.
A mintákon végzett általános mechanikai tulajdonságvizsgálatok közé tartoznak a szakító-, nyomó-, hajlítási, nyírási, csavarási, ütési, kifáradási, kúszási, feszültség--szakadási, feszültség-lazítási, kopási és keménységi tesztek.
Szakítóvizsgálat
Feszítési tesztként is ismert, ezt általában egy univerzális vizsgálógéppel vagy egy speciális szakítógéppel végzik. Az eljárás során lassan terhelést kell kifejteni a minta mindkét végére, a mérőszakaszt tengelyirányú feszültségnek vetik alá, és a tengely mentén megnyúlik, amíg el nem törik. A szakítóvizsgálat lehetővé teszi olyan tulajdonságok meghatározását, mint a szakítószilárdság és a plaszticitás. A szakító mintáknak meg kell felelniük a vizsgált anyagra jellemző nemzeti vagy ipari szabványoknak. Az eredményeket jellemzően feszültség-alakulási görbe ábrázolja.
A húzógörbe négy szakaszból áll: 1. O-a-b szakasz (rugalmas alakváltozás): Az 'a' pont megfelel az arányos határterhelésnek ($P_p$); a 'b' pont a rugalmas határterhelésnek felel meg ($P_e$, a maximális ellenállás maradandó alakváltozás nélkül). Az O-a szakaszban a nyúlás ($\\Delta L$) egyenesen arányos a terheléssel ($P$), lineáris szakaszt képezve; az a-b szakasz elhanyagolható képlékeny alakváltozással jár (0,001–0,005%). 2. b-c-d szakasz (Hozamdeformáció): A 'c' pont a folyási pont ($P_s$), a c-d szakasz pedig egy "hullámszerű{{15}"-et alkot. 3. D-B szakasz (Egyenletes képlékeny alakváltozás): A 'B' pont a végső húzóterhelésnek felel meg ($P_b$, az anyag által elviselhető maximális terhelés). 4. B-K szakasz (Lokalizált deformáció/nyakolás): A 'K' pont a törési pont, amely megfelel a törési terhelésnek $P_b$).
Kompressziós teszt
A szakítópróbával ellentétben ez a teszt olyan tulajdonságokat mér, mint a nyomószilárdság, a relatív rövidülés és a keresztmetszeti terület növekedésének mértéke- statikus nyomóerő hatására. A kompressziós próbatesteknél alapvető követelmény, hogy a két csapágyvégfelület párhuzamos legyen egymással. Ehhez a teszthez általában univerzális vizsgálógépeket vagy kompressziós vizsgálógépeket használnak. Hajlítási teszt
Elsősorban anyagok vagy szerkezeti elemek végső hajlítószilárdságának, rugalmassági modulusának és maximális elhajlásának meghatározására szolgál. Egyszerűen támogatott sugárhajlítási tesztekre és tiszta hajlítási tesztekre osztható.
Nyírási teszt
Elsősorban az anyag nyírási ellenállásának meghatározására szolgál; általában a szegecsekhez szánt huzalanyag minőségének értékelésére használják. A nyírási teszteket egyszeres-nyírási és kettős-nyírási tesztekre osztják, és univerzális vizsgálógéppel végzik el.
Impact Test
Meghatározza a próbatest szívósságát vagy törékenységét az energiakülönbség mérésével az inga ütközése előtt és után. Jellemzői a nagy ütközőerő, a rövid hatástartam és a gyors változás.
Keménységi teszt
Gyors és gazdaságos mechanikai vizsgálati módszer; ez az egyik legszélesebb körben használt technika az anyagok mechanikai tulajdonságainak meghatározására, és ez az egyetlen olyan vizsgálat, amely nem veszélyezteti a próbatest mechanikai integritását. A termékellenőrzés során végzett egyéb tesztek közé tartozik a csavarási, fáradtsági, kúszási, ellazítási és feszültség-{1}}szakadási teszt.